Pár gondolat a Teremtésről

2019.11.12

A Teremtő az örök Káosz és Rend végtelen Tudatóceánjában eszmélt rá saját Létezésére. Segítségül hívta kiterített Csillagkabátjának újdonsült vándorait; Életének Italából készített csodás új teremtményeit. Mindenki azt hitte, Isten elemészti önmagát, oly mélybordókék Lángfergeteg bolyongott szemünk előtt a Semmiben és a Mindenben. Tévedtünk. Nem elemésztette magát, hanem a Legkisebb Közös Többszörössé vált. Önmagáé és mindenkié, ki utána érkezett. Hisz' mindenki Őutána érkezett. 

Istent nem lehet leírni egy tudományos képlettel, ezzel senki ne is próbálkozzon. Istent viszont eddig kihagyták a képletből. A képlettel lehet operálni, de nem jön ki belőle soha az Igaz Valóság. A képlet ugyanis többszörös csillagátmérőjű hosszú és még annál is hosszabb.

Istent érezni kell, megfejteni nem. Isten megfejthetetlen. Érzéseiden át közelít feléd, a teremtésed óta. A Szeretet kíséri Őt, így ez nem csoda.

A Szeretet Isten mellé szegődött, miután kivált Gömbtestéből. A Szeretet is Gömb. Gömbökben utazunk a kristálykavicsokkal pettyezett historiális Mindenségben. A Szeretet Isten része, de nem önazonos vele.

Istennel azonos azonban minden más, ami Fény és Árnyék. Az Árnyékból más isten nőtt. A 'más isten' nem Isten, de engedélyével dolgozik. Ellened.

Állj a Fénybe!


Pleja